menü
ifjúságszakmai szakértői adatbázis
Bűnmegelőzés

Minden olyan intézkedés és beavatkozás, melynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása, történjék az a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével, vagy a sértetté válás megelőzésével.

Civil társadalom

A civil társadalom állampolgári mozgásformák és attitűdök társadalmi összessége. A civil cselekvés alapja az öntevékenység, az önkéntesség. Legfőbb jellemzői, hogy a közpolgárok szabad akaratából jön létre.

 

Ifjúsági civil szféra

A civil szektor azon része, amelyet az ifjúsági korosztályokból álló, vagy elsődlegesen az ő számukra szolgáltató szervezetek és kezdeményezések alkotnak.

Coaching

A coaching az egyéni és a csoportos teljesítmény növelésének hatékony módszere. Figyelembe veszi az egyén adottságait, tulajdonságait,  az egyén, csoport erőforrásaira támaszkodva igyekszik utat mutatni, előre lépni, segíteni a fejlődésben. 

Drámapedagógia

Művészetpedagógiai irányzat, mely a színjáték eszközrendszerét alkalmazza a nevelés, oktatás különböző területein. Előtérbe állítja, és tudatos odafigyeléssel fejleszti a kommunikációs- és viselkedéskultúrát, konfliktus-értelmező és -megoldó képességet. A drámapedagógia a személyiség fejlesztésének olyan módszere, amelynek során a cselekvő ember (gyermek, fiatal) ismeretei, képességei és társas kapcsotatai a nevelő által irányitott és a társakkal végzett közös dramatikus játékok során fejlődnek. A drámapedagógia eszköze: a drámajáték.

Egészség, mentálhigiéna és prevenció

Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy a társadalom által elvárt biológiai működése közötti megfelelés.

Mentálhigié minden olyan tevékenység, melynek célja az egészséges lelki élet kialakítása és megtartása.

A prevenció megelőzést jelent, azon lépések, melyek minimalizálják illetve kiküszöbölik azokat a társadalmi, pszichológiai és szociális feltételeket, melyek érzelmi, fizikai betegségeket vagy társadalmi-gazdasági problémákat okoznak vagy hozzájárulnak ezek kialakulásához.

Együttműködés és konfliktuskezelés

Konfliktus

Olyan helyzet, amelyben két vagy több fél (emberek, vagy emberek csoportjai között) törekvései összeegyeztethetetlennek tűnnek, azaz, ha vagy korlátozott javakért vagy olyan célok megvalósulásáért versengenek, amelyek – ténylegesen, vagy az ő észlelésük szerint – nem érhetőek el mindannyiuk számára. A konfliktusok okai általában öt kategóriába sorolhatók: kapcsolati, érték-, érdek-, strukturális és információs eredetű konfliktus.

Konfliktuskezelés

Egy konfliktus többnyire tárgyalásos úton oldódik meg. Tárgyalás alatt ez esetben nem csak a hagyományos értelemben vett egyeztető megbeszéléseket értjük, hanem minden olyan, két-vagy többoldalú, közvetlen, vagy indirekt kommunikációs helyzetet, amelynek célja az álláspontok kölcsönös ismertetése és megismerése és valamilyen probléma megoldása.Ha a felek közötti közvetlen kommunikáció nehézkessé illetve lehetetlenné válik, semleges harmadik felet kell bevonni a tárgyalási folyamatba. Ilyen a facilitátor, aki a döntéshozatal, a problémamegoldás folyamatát segíti, a döntést azonban a felek illetve a csoport hozza meg. A mediátor szintén nem hoz döntést a résztvevők helyett, hanem segíti őket olyan helyzetbe kerülni, amelyben ők maguk hozhatják meg a megállapodáshoz vezető döntéseket. A mediáció a felek érdekeire koncentrál, a cél egy érdekalapú tárgyalás elősegítése a vitázók között.

Emberi jogok

Az alapvető jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat.

Esélyegyenlőség

Az esélyegyenlőség egy olyan alapvető emberi jog, amely kimondja, hogy minden embert – nemre, bőrszínre, vallásra, anyagi helyzetre,fogyatékosságra, politikai véleményre, szexuális irányultságra, életkorra, nemzetiséghezvaló tartozásra, családi állapotra stb. való tekintet nélkül – megilleti a lehetőség, hogymásokkal azonos módon, azonos térben, és ugyanolyan arányban hozzáférhessen például információkhoz, tevékenységekhez, eszközökhöz, szolgáltatásokhoz.

Európai, nemzetközi mobilitás

A mobilitás fogalmát elsősorban a szociológia tudományterületén használják, társadalmimobilitás értelemben, ami az egyéneknek a társadalmi térben való bárminemű elmozdulásárautal. Tartalmát mindig az határozza meg, hogy milyen konkrét területen alkalmazzák, a mobilitást milyen társadalmi dimenzió mentén vizsgálják.

Ifjúsági munkában alapvetően földrajzi értelemben vett elmozdulási képességet jelent.

Foglalkoztatás

Ifjúsági foglalkoztatás

A gazdasági növekedés és a jobb életkörülmények előmozdítása érdekében működő szakpolitikák alapvető eleme a fiatalok munkaerőpiaci beilleszkedésének és ott maradásának segítése. Ennek oka, hogy a fiatalok iskolából munkába való átmenetét különleges kihívások terhelik; a viszonylag alacsony foglalkoztatottsági arány, magas munkanélküliség, és azon fiatalok magas aránya, akik nem foglalkoztatottak, oktatásban és képzésben nem részesülnek (NEET-fiatalok). Az ifjúsági foglalkoztatás (munkanélküliség) esetében fiatalnak minősülnek a 15 és 25 év közötti – egyes tagállamokban 15 és 29 év közötti – személyek.

Fogyatékosság

Fogyatékosság alatt olyan tartós vagy végleges – veleszületett vagy szerzett – érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi vagy pszichoszociális károsodást, illetve ezek bármilyen halmozódását értjük, amely a környezeti, társadalmi és egyébjelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja.

Forrásteremtés

A forrásteremtés a szervezet működéséhez, céljainak megvalósításához szükséges források tudatos, tervszerű előteremtésének az eszköze.

Ifjúsági információ és tanácsadás

Olyan általános, holisztikus szemléletű szolgáltatás, amely jellemzően az ifjúsági korosztály számára nyújt segítséget a mindennapi életük során felmerülő problémáik megoldásához, életük teljesebbé tételéhez, információs szükségletük kielégítéséhez.

Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgálatok a következő sajátos jegyeket viselik (melyeket az Európai Ifjúsági Információs Charta, a nemzeti alapelvek, vagy saját alapító okiratuk határoz meg számukra):

  • Kifejezetten arra alakultak, hogy választ adjanak az ifjúsági korosztály kéréseire, igényeire.
  • Valamennyi felhasználó számára nyitottak, az igénybevételhez előzetes egyeztetés nem szükséges.
  • Széles körben nyújtanak információt, különböző módszereket alkalmaznak, felkészülve az ifjúsági korosztály szokványos és különleges szükségletekkel rendelkező csoportjaira egyaránt.
  • Az általuk nyújtott információ gyakorlatias, széleskörű, pontos, hiteles és naprakész.
  • Olyan módon működnek, hogy személyesen fogadnak minden felhasználót, tisztelik azok bizalmas közléseit és önállóságát, valamint a lehető legszélesebb körben nyújtanak választási lehetőséget számukra.
  • Amikor szükséges, továbbküldik a felhasználót a megfelelő szolgáltatóhoz.
Ifjúsági közösségi terek

Az ifjúsági korosztályokba tartozók szociális szükségleteinek kielégítésére szolgáló, nekik és vagy általuk létrehozott fizikai, vagy virtuális hely. Általában a helyi önkormányzatok, illetve az ifjúság ügyeinek közös megoldása érdekében társult képviselőtestületek által az ifjúsági korosztályok tagjainak rendszeres vagy alkalmi közösségi tevékenységéhez, programjaik megvalósításához biztosított infrastrukturális környezet.

Ifjúsági munka

Ifjúsági munkának nevezzük azt a tevékenységet, amely az ifjúsági korosztályokkal közvetlen kapcsolatban lévő szakmai szereplők a korosztályokkal kapcsolatos valamennyi interakcióját foglalja egybe. Az érintett korosztályok élethelyzetéből adódó sajátos problémáinak megoldását, társadalmi részvételük kialakítását segítő, az ő részvételükre és sajátos szakmai eszközrendszerre alapozó társadalom-, közösség- és személyes fejlesztő, segítő munka. A kifejezés egyesíteni hivatott a felnőtté válást (elő)segítő mindenféle foglalatosságot a születéstől felnőtt korig az úgynevezett harmadlagos szocializációs terepen (a család és az iskola mellett). Az ifjúsági munka cselekvési tere (ideje) a szabadidős idősáv, amelyhez önkéntesen lehet csatlakozni.

Az online ifjúsági munka lehetőséget nyújt már létező közösségek új kommunikációs felületének kialakítására, online közösségek létrehozására vagy online megjelenésre. Tevékenységeit tekintve ez lehet prevenció, promóció, komplex ifjúsági munka; utóbbi jelentheti az online-offline tevékenységek párhuzamos voltát, az online személyes ifjúságsegítést vagy az online csoportos ifjúsági munkát.

Ifjúsági projektmenedzsment

Projekt

Olyan egyedi tevékenység/folyamat, amelynek meghatározott kezdete, vége, célja-eredménye és egyedi jellegzetességei vannak. Lehetővé teszi, hogy egy adott ötlet szervezett, strukturált lépések sorozatával megvalósításra kerüljön; egy bizonyos területi és időbeli kontextusban helyezkedik el. A projekt életciklusa: ötlet- igényfelmérés, tervezés-előkészítés, a tevékenység megvalósulása, értékelés, dokumentáció.

A projekt résztvevői: mindenki, aki a projekt megvalósításának részese.

A projektgazda: a projektet elindító szervezet vagy személy(ek)A projektmenedzser: az(ok) a személy(ek), aki(k) a projet megvalósításáért és az erőforrásokért felelős(ek).

A projekt szponzorai: azok az egyének, intézmények vagy cégek, akik/amelyek részt vesznek a projekt finanszírozásában.

Projektötlet:

Az a kezdeti elképzelés, amely általában egy meghatározott probléma vagy szükséglet felismerésére adott válasz. Ez az elképzelés jelenti a kiindulópontot a projekt megtervezéséhez és felvázolásához.

Projektmegvalósítás (implementáció):

A projekt cselekvési része, amely minden gyakorlati aspektust magába foglal: anyagi és technikai előkészületek, az emberi és pénzügyi erőforrások szervezése, a projekt vezetőinek felkészítése, a feladatok zökkenőmentes lebonyolításához szükséges anyagi feltételek biztosítása stb.

Projektértékelés (Evaluáció):

A projekt utolsó fázisa. Az értékelés lehetővé teszi annak felmérését, hogy ennek során mit értek el és hogyan, milyen hatást gyakorolt a projekt a környezetre, valamint a projekt utóéletének megtervezését. Az értékelés eredményét általában dokumentálják, és a projektbeszámolóhoz kapcsolják.

Projektfeladatok:

Az egyes célkitűzésekhez kapcsolódó különféle lépések, melyek az átfogó cél(ok) elérését segítik.

Projekt – időközi értékelés:

Bizonyos számú időközi értékelést kell elvégezni annak érdekében, hogy meggyőződjünk arról, hogy a projekt továbbra is igazodik a környezetéhez, a célcsoportjához és a kitűzött célokhoz. A közbülső értékelés segít abban, hogy a projekt a valóság talaján maradjon; a monitoringeljárás részét képezi.

Projektkontextus:

Az a társadalmi és földrajzi környezet, amelyben egy projekt lezajlik. A kontextus a projektek megtervezésének egyik legfontosabb paramétere.

Ifjúsági részvétel

Az ifjúság igényeinek, üzeneteinek, véleményének, hozzáértésének és javaslatainak kifejezése az őket érintő meghatározó közügyekben és bevonásuk a megoldások közös keresésébe, tervezésébe és megvalósításába. A részvétel folyamata a kulturális és társadalmi folyamatokkal, a környezettel, a szervezeti szintekkel állandó kontaktusban van.

Ifjúsági szolgáltatások

Az ifjúsági korosztályok szükségleteit, igényeit kielégítő tevékenység, amely az érintett korosztályok számára cselekvési, szabadidős lehetőséget, tudást, készségeket, szociális kapcsolatokat, részvételi csatornákat, életvezetési mintákat, jobb társadalmi és munkapiaci esélyeket és problémamegoldó eszközöket kínál.

Ifjúságpolitika

Az ifjúsági korosztályokra irányuló, ezek egyéneinek, közösségeinek, szervezeteinek és intézményeinek nyújtandó szolgáltatások, intézkedések tervszerű összefoglalása, és végrehajtása. Maga az ifjúságpolitika gondolkodásmódjában annak igényét tükrözi, hogy a generációs logika önállóan és nem egy-egy szakterület részeként kezelje a kormányzat (integrált ifjúságpolitika). Beszélünk kormányzati, regionális, kistérségi, megyei és helyi ifjúságpolitikáról. Az ifjúságpolitika víziója, célkitűzései és az ehhez vezető feladatrendszer az ún. hosszabb távú ifjúságpolitikai koncepcióban, stratégiában és a rövidebb távú cselekvési tervben van lefektetve.

Ifjúságpolitika horizontális dimenziója:

A horizontális dimenzió arra a kapcsolati rendszerre, viszonyrendszerre vonatkozik, amely az ifjúságpolitikával foglalkozó különböző (igazgatási) területek között jön létre, és azok egymáshoz való viszonyát határozza meg. Ilyen terület pl.: a lakásügy, a foglalkoztatás, az oktatás, a szabadidős tevékenységek, az egészségügy, a jogvédelem, stb. Ebben a dimenzióban azt is vizsgálhatjuk, hogy milyen az egyes szektorok közötti kooperáció.

Ifjúságpolitika nemzetközi dimenziója:

Egy adott ország nemzetközi ifjúságpolitikája. Az ország határain kívülre terjedő tevékenysége, amelynek szereplői a ifjúsági korosztályokkal foglalkozó intézmények, szervezetek illetve maguk az ifjúsági szervezetek. E tevékenység meghatározó része a reprezentáció, a képviselet. Az ifjúságpolitika nemzetközi dimenziójának négy fő célja lehet:

1) Az ifjúsági korosztályok vagy ifjúsági szervezetek képviselete nemzetközi (ernyő)szervezetekben vagy más hálózatokban: nemzetközi támogatások maximális lehívása az adott ország számára; minél többen kerüljenek be a korosztály tagjai közül ezen ernyőszervezetek vezető pozícióiba; az adott ország által fontosnak tartott terület/téma képviselete.

2) Az ifjúsági korosztályok életkörülményeinek javítása az adott országban és nemzetközi viszonylatban.

3) Az ifjúsági korosztályok oktatása, képzése, felkészítése a nemzetközi együttműködésekben való részvételre és a felelős döntéshozói szerep betöltésére.

4) Az ifjúsági korosztályok részvételi lehetőségének elősegítése a nemzetközi döntéshozatalban.

Ifjúságpolitika vertikális dimenziója:

Arra a kapcsolati rendszerre, viszonyrendszerre vonatkozik az ifjúságpolitikában, amely a központi és a helyi ifjúsági struktúrák között áll fenn. Az ifjúságpolitika ezen dimenzióját vizsgálva kiderül, hogy milyen pl. az önkormányzatok, a megyék és régiók, illetve a kormányzati szervek együttműködése.

Ifjúságpolitikai eszközök:

Olyan szabályozások és erőforrások, amelyek az ifjúságpolitika megvalósításában szerepet játszanak, és amelyek megléte szükségszerű a hatékony ifjúságpolitika eléréséhez:

  • jogi eszközök (rendeletek, jogszabályok),
  • pénzügyi eszközök és források (normatívák, támogatások),
  • szervezeti és intézményi eszközök (kiépített intézményi struktúra),
  • személyi és szakmai feltételek (kompetenciákkal rendelkező szakemberek) valamint
  • partneri, együttműködői hálózat megléte.
Ifjúságszakmai fejlesztések

Ifjúságszakmai fejlesztéseken az ifjúságügy terén  megvalósuló fejlesztéseket értjük.

Ifjúságszociológia

Az ifjúság, mint társadalmi csoport szociológiai problémáit vizsgáló tudományág.

Képzők képzése

Olyan ifjúsági szakember, aki jártas tréningek, képzések előkészítésében, lebonyolításában, ezáltal képes a rendelkezésére álló tudást és információt hatékonyan átadni olyan személyek számára, akik ifjúsági munkát végeznek és fiatalok számára tartanak képzéseket.

Kisebbségek

Emberek egy csoportja, akik a társadalom többi részétől különböző, egyedi identitással és kultúrával is rendelkeznek, ezért háttérbe szorulnak a többséggel szemben. Erre példák a bevándorlók, az etnikai és nemzeti kisebbségek, a más szexuális beállítottságúak, a fogyatékossággal élők. Interkulturális megközelítésből a kisebbségek képviselői azok, akik kevésbé észrevehetőek egy társadalomban és kevesebb lehetőséggel rendelkeznek – ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy számosságukban is kisebb közösségről van szó, lásd például a nők helyzetét. 

Környezettudatosság

A környezeti tudat (környezettudat) az egyének és a társadalom környezeti értékrendje, melyet a környezetről alkotott tudás és a morális meggyőződés alakít ki. Integrálja az emberkörnyezet interakció megértéséhez szükséges ismereteket és azt a szemléletmódot, amellyel körvonalazható környezetünk – benne az emberi élet – ökológiai, gazdasági, társadalmi fenntarthatósága.

A környezeti tudat egyfelől segít a környezeti károkkal kapcsolatos gondok kialakulásának megértésében, másrészt rádöbbenti az embereket a veszélyek sürgős leküzdésének fontosságára, valamint a tudományos módszerekkel karöltve szervező és problémamegoldó erővé válhat. Világossá teszi a tettek következményeit, feltárja a korlátokat, s rámutat a társadalom szándékainak finom összefüggéseire is.

Közösségfejlesztés

Olyan társadalomfejlesztési gyakorlat, mely a legkülönbözőbb társadalmi problémákra, lehetőségekre az emberek szűkebb-tágabb csoportjainak közös fellépésében, közösségi problémamegoldások kiérlelésében hisz. Az állampolgárok és közösségeik kezdeményezésének, cselekvésének, kapcsolatainak fejlesztése a helyi szükségletekre, valamint a közösségi erőforrásokra alapozva; a települések saját közösségei által történő fejlesztését jelenti.

A közösségfejlesztés (community development) vagy közösségszervezés (community organisation) települések, térségek, szomszédságok közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van a polgároknak, közösségeiknek és azok hálózatainak, valamint a helyi szükségletek mértékében a közösségfejlesztőknek is, akiknek bátorító-ösztönző, informáló, kapcsolatszervező munkája életre segíti vagy kiegészítheti, megerősítheti a meglevő közösségi erőforrásokat. A közösségfejlesztés tehát települések saját közösségei által történő fejlesztését jelenti. A közösségfejlesztési folyamatban fontos szerepe van az oktatásnak, képzésnek, mivel a folyamat során feltárulnak a képzési szükségletek és tanulási folyamatok indulnak be a felnőttek körében. A közösségi kezdeményezést végezheti külső szakember (közösségfejlesztő), helyi szakember vagy képzett önkéntes (közösségi munkás).

Ifjúsági közösségfejlesztés:

Az ifjúsági korosztályokba tartozók közösségeiből, késztetéseiből, tenni akarásából közösségi úton, az ifjúsági civil szervezetekkel, ifjúsági közösségekkel és az érintett korosztályokkal az adott település, térség ifjúságának szükségleteit, az azok megvalósításához szükséges feltételeket, lehetőségeket feltáró fejlesztési folyamat, amelynek révén a korosztályba tartozók képesek lesznek bekapcsolódni a társadalom - település életébe, a helyi kérdések - alakításába.

Kultúra, közművelődés

Közösségi művelődés:

A közösségi művelődés lokális, a helyi társadalomban zajló közművelődési folyamatok összessége. Magában foglalja az állampolgárok öntevékenységére alapozó képzési, alkotó művelődési, ismeretszerző tevékenységek összességét. Meghatározó eleme a lokalitás mellett az egyének aktív részvétele a művelődési folyamatok tervezésében, célrendszerének megfogalmazásában valamint a megvalósításban az együttműködő partnerként való részvétel.

Szervezetrendszere a közművelődési intézmények, közművelődési célú civil szervezetek, művészeti alkotóközösségek. A közösségi művelődés feltételrendszerének biztosítását az 1997. évi CXL. sz. Törvény szerint a helyi önkormányzatok felelősségi körébe tartozik, melyhez az állam normatív támogatást és egyéb központi forrásokat biztosít.

Kultúra:

Egy adott társadalom egészének életmódja, ami magába foglalja a nyelvet, a rítusokat, a viselkedési normákat, a hiedelemrendszert, a stílusjegyeket és az öltözködést.

Média és kommunikáció

A média mindenütt jelen van a kortárs fiatalok életében. A fogyasztott televíziós műsorok, zenék, videojátékok, valamint a fiatalok által meglátogatott internetes oldalak nagy szerepet játszanak az ifjúság életében, a tapasztalatok, ötletek és ismeretek rendkívül sokszínű palettáját kínálva számukra. Ráadásul a kommunikációs technológia fejlődése fiatalok média fogyasztásának soha nem látott mértékét teszi lehetővé. A digitális platformok megjelenésével és az internet hozzáférhetőség növekedésével a fiatalok média részvétele jelentősen megnövekedett. A társadalom fiatalokról alkotott általános felfogását a média is alakítja.

Mentorálás (ifjúsági)

A mentorálás elsősorban segítő kapcsolat, amelynek célja, hogy a mentorált képes legyentávolabbi célok elérésére. Maga a tevékenység egyszerre képes fókuszálni a szakmai (tanulási) tevékenységre, valamint a pszichológiai támogatás nyújtására is.

Mentorálás (ifjúságszakmai)

Ifjúsági szakemberek egyéni támogatása.

Mentorálás (szervezeti)

Ifjúsági szervezetek komplex támogatása.

Nem-formális tanulás

A nem-formális tanuláskörébe sorolhatók azok a foglalkozásszerűen képzést folytatók által irányított, az iskolarendszerű képzésen kívül szervezett különféle tanfolyamok, szemináriumok, vagy hasonló keretek között szerveződő tevékenységek, amelyeknek célja ismeretek átadása, a képességek ill. a személyiség fejlesztése. A formális- és nem-formális -képzésekre egyaránt jellemző a szervezettség és irányítottság.

Önkéntesség

Az önkéntesség anyagi juttatás nélküli tevékenység, amelyet az egyén mások számára vagy a környezet számára végez.

Jellemzői:

1) Nincs anyagi ellenszolgáltatás.

2) Mások számára végzett munka, általában segítő céllal vagy egy ügy érdekében.

3) Az egyén önként, szabad elhatározásból és akaratból végzi, nem kötelező jelleggel.

4) A motiváció lehet belső (szubjektív, értékorientált) és külső (instrumentális) indíttatású.

Napjainkban az önkéntes munka nemcsak egyirányú, hanem a kölcsönös (nem feltétlenül anyagi) előnyökön és hasznokon alapszik.

Sport és szabadidő

A sport meghatározott célú mindennapos tevékenység, a mindennapoktól különböző környezetben; célja a testedzés, versenyzés, a szórakozás, eredmény elérése, a képességek fejlesztése. A sportolás során az egyén olyan képességeket, készségeket, tulajdonságokat sajátít el, melyek meghatározzák személyiséget és felkészítenek a nagybetűs életre. Ilyenek lehetnek a pontosság, kitartás, szorgalom, odaadóan végzett, lelkiismeretes munka, kooperáció, vezetői készségek önbizalommal, magabiztossággal ruház fel, fejleszti a szociális kompetenciákat, a normák, értékek elfogadását. Ezeket a pozitív személyiségjegyeket az iskolai tanulásban, és később a munka világában is kamatoztatni tudja.

A szabadidő a társadalmilag kötött időn (például munkavégzés) és a testi szükségletek kielégítésén túl fennmaradó szabad felhasználású idő. A szabadidő szervezés során érvényesülnek a szabadidő funkciói, amely során eljuttatjuk a gyermekeket, fiatalokat a testi, szellemi felfrissüléshez, majd a pszichés és fizikai egyensúly állapotához. A regenerálódás, karbantartás, felüdülés, kikapcsolódás, a tanulás, és a fejlődés a szabadidő szervezés kitűzött célja.

Szervezetfejlesztés

A szervezetfejlesztés a szervezeteket és a bennük tevékenykedő embereket érintő, hosszabb távra szóló, az egész szervezetet átölelő fejlesztési és változtatási folyamat. Ez a folyamat az összes érintett közvetlen részvételén és gyakorlati tapasztalatokra épülő tanulásán alapul. Célja a szervezet teljesítőképességének, hatékonyságának, és a munka minőségének egyidejű javítása.

Tehetség kibontakoztatás

Tehetséggondozás:

A tehetséggondozás a tehetség meghatározását, a tehetség felismerést és a tehetségfejlesztést magában foglaló pszichológiai, pedagógiai tevékenység. Tárgya, tág értelemben a tehetség kibontakoztatása, melybe beleértjük a tehetség fogalmának a meghatározását, a tehetség felismerést, azoknak a tulajdonságköröknek a meghatározását, melyek a tehetséget alkotják, valamint a tehetségfejlesztést, a tehetséges tanulók iskolai és iskolán kívüli nevelését, képzését, az életpályájukról való gondoskodást, a tehetségek védelmét.

A tehetséggondozás célja az elkallódás veszélyének elkerülése, a tehetség önmagára találtatása, harmonikus fejlődésének elősegítése. E célok az alábbi feladatokban valósíthatók meg: a gyermek tehetségével összefüggő „erős oldalának” fejlesztése, illetve „gyenge oldalának” kiegyenlítő fejlesztése. Fontos a tehetséggel össze nem függő területek fejlesztése (pl. Manuális foglalkozás), a problémamegelőző, légkörjavító foglalkozások, terápiák programba iktatása (egyéni törődés). A tehetséggondozás leginkább bevált útjai: elkülönítés (dissociating), gyorsítás (accelaratio), gazdagítás (enrichment). A gyakorlatban adódhatnak közöttük átfedések. A fő különbség az oktatás ütemében, mélységében és stratégiájában ragadható meg.

Vidék-, és városfejlesztés

Településfejlesztés:

Mindazon, a településre kiterjedő társadalmi-gazdasági tervezési és megvalósítási tevékenységek összessége, amelyek a lakosság életminőségének, ellátási és környezeti viszonyainak javítását, a települések gazdaságának, műszaki-fizikai állományának gyarapodását, folyamatos megújítását, természetes és épített környezetének védelmét szolgálják.

Copyright © 2020 Erzsébet Ifjúsági Alap Nonprofit Közhasznú Kft. Budapest. Minden jog fenntartva.
Az oldal az Európai Szociális Alap támogatásával, az EFOP-1.2.3-VEKOP-15-2015-00001 projekt keretében jött létre.